A Fővárosi Operettszínházban hetvenöt évvel ezelőtt Jacobi Viktor operettjét, a Sybillt tűzte műsorra Fényes Szabolcs igazgató. Noha a színlap 1945. december 19-ére hirdette meg az előadást, a premierre végül december 20-án került sor. „A változásra a Vígszínháznak az a hirtelen elhatározása adott okot, hogy hétfőn és kedden még játssza a Dollárpapát, melynek Feleki Kamill az egyik főszereplője. A kitűnő komikus pedig a Sybill együttesének szintén tagja, s így semmikép sem vehetne részt az Operettszínház keddi házi főpróbáján. A színház ezért szerdán este rendezi meg a házi főpróbát, az operett: felújítása pedig csütörtökön lesz”– adta hírül a Kossuth Népe. [1.]
A békebeli, háromfelvonásos, kétprimadonnás nagyoperett színrevitelének az volt a nem titkolt célja, hogy a háborús évek szörnyűségeit elfeledtesse az emberekkel. Szabolcs Ernő, a darab rendezője, akit az 1914-es premieren még Borcsakov portásként láthatott a közönség, mindent elkövetett, hogy semmi ne emlékeztesse a nagyérdeműt az ínséges inflációs hétköznapokra. Bercsény Tibor pazar díszletei, a Nágay és a Szita szalon drága kelméi, Frank Irma elegáns kalapjai, Palugyai Károly szőrméi már önmagunkban elnyerték a közönség tetszését. A rendező azonban a nagyobb hatás kedvéért átemelte Jacobi Leányvásár című operettjének fülbemászó melódiáit is – a Dsiloló, a Kettecskén, a No, de méltóságos és a Ha lennék egy lánykának című slágereket. A biztos sikert azonban a főszereplők kiválasztása garantálta. A címszerepet Karády Katalinra, a Nagyhercegnőt pedig Honthy Hannára osztották. A véres második világháború cseppet sem ártott a két művész hírnevének; a két primadonna még mindig komoly rajongótáborral rendelkezett. Nem úgy a hajdani Sybill, Fedák Sári, akit a bécsi Donausender nemzetiszocialista rádióban való közreműködése miatt az új rendszer pellengére állított. Amíg a közönség azt találgatta, mikor lesz cukor; vajon valódi cukrot tesz-e majd Karády a darabbeli teájába, addig Fedák Sárit háborús bűnökkel vádolták meg, és elkezdődött népbírósági perének előkészítése.
Rátonyi Róbert visszaemlékezései szerint, Karádynál és Honthynál is nagyobb primadonnának bizonyult a nagyherceget alakító Sárdy János felesége. Sárdyné Ecker Lili váltig ragaszkodott ahhoz, hogy férjének pontosan középütt kell megjelennie a színpadon, ahová a díszlettervező történetesen egy portásfülkét tervezett. Hiába volt középtől valamivel jobbra egy szárnyas ajtó, azt végül csak a nagyherceg hadsegédei: Rátonyi Róbert és Gozmány György vették igénybe. Sárdyné addig nem nyugodott, amíg Bercsényi ketté nem vágatta a portásfülkét, ahol a Nagyherceg megérkezhetett a második felvonás első jelenetébe. [2.]
A Petrov szerepére szerződött Rákossy Tibor neve még ismeretlenül csengett a pesti közönségnek, mivel addig többnyire vidéki színházakban játszott. [3.] A kellemes hangú és megnyerő modorú bonviván játékát mindössze néhány évig élvezhette a fővárosi közönség. Rákossy 1947 elején kivándorolt Amerikába. A táncoskomikus-szubrett fronton Feleki Kamill tesze-tosza maflasága és a revütáncosnőből szubretté előlépett Hlatky Edit temperamentuma remek párosításnak ígérkezett. Hlatky Edit hazai karrierje ugyancsak rövid életű volt. 1950-ben elhagyta az országot.
A színpadon a két sztárszínésznő között teljes volt az egyetértés. A színlapokkal még az igazgató is igyekezett kedvükre tenni azzal, hogy hol Karády, hol pedig Honthy szerepelt legelöl, a békesség kedvéért azonban leginkább egymás mellé nyomtatták a két húzónevet. A magyar színháztörténet utolsó primadonnacsatáját a közönség vívta meg. Drukkerek és ellendrukkerek szép számban megjelentek a nézőtéren. Mindenki izgatottan várta a nagy kedvencek színrelépését. A felvonások végére a fűtetlen színházban annyira felforrósodott a hangulat, hogy a lábdobogásokkal tarkított újrázásokba a főszereplők is belepirultak. „Felzúgott a »Karády, Karády«-kiáltás, majd az ellentáborból az ütemes »Honthy, Honthy«, hogy legott ráfeleljen az újabb Karády-kiáltás elsöprő fergetege” – idézte fel a bemutatót Deák Zoltán, a Színház című hetilap kritikusa. A békebeli Fedák Sári–Küry Klára premierek hangulatát hozta vissza „a két vetélytárs közös szerepeltetésének trükkje, ami nemcsak izgalmas produkció, nemcsak arra jó, hogy az azonnali összehasonlítás lehetőségével a szokottnál is erősebben fokozza az érdeklődést, de arra is, hogy hosszú időre elvegye az igazgatóság műsorgondját.” [4.]
A Magyar Rádió 1945. december 25-én közvetítette az előadást, és a Pátria lemezkiadó is igyekezett kamatoztatni a darab sikerét. Alig tíz nappal a bemutató után már beharangozták, hogy Karády Katalin lemezre énekli a Sybill legszebb számait, a Sybill levele és az Illúzió a szerelem című dalokat. [5.] Fényes Szabolcs jól számított: a Sybill majdnem a szezon végéig kitartott. Az utolsó, egyben 150. eladásra 1946. december 14-én került sor. Ezt követően Jacobi operettje vidéken aratott sikert – gyakran a pesti előadás főszereplőinek közreműködésével. A Miskolci Nemzeti Színházban 1946. május 10. és 12. között Sárdy János, a Pécsi Nemzeti Színházban 1946 novemberében Karády Katalin vendégszerepelt.
Az előadás rendkívüli népszerűségét mutatja, hogy két évvel később a Fővárosi Operettszínházban, 1948. március 6-án és 20-án megrendezték a Bolond Sybillt, a Jacobi-operett paródiáját. Az alkalmi produkcióban, amely éjjel 11 órakor kezdődött, a magyar színházi élet kiválóságait állították karakterükkel teljesen ellentétes szerepkörbe. A címszerepben Gombaszögi Ella, a teltkarcsú komika, Nagyhercegként pedig a kabaréból jól ismert Salamon Béla lépett színpadra. A kardalos hajadonok között Bajor Gizit és Lázár Máriát; valamint az 1945-ös bemutató sztárjait: Karády Katalint és Honthy Hannát találjuk. A szünetbeli közzenét a táncdalénekesként bemutatkozó Timár József szolgáltatta. A fergeteges mulatság első előadásának bevételét a Magyar Vöröskereszt javára, a második este jövedelmét pedig a színészszakszervezet üdülőjére fordították.
A színházi adattár az 1914. február 27-i ősbemutatóval együtt összesen ötvenkilenc Sybill-bemutatót tart nyilván.
Írta: Péter Zsolt
Jegyzetek:
---------------------------------
1. N. N.: Nem 19, hanem 20 a Sybill-felújítás időpontja. Kossuth Népe, 1945. december 15. 2.
2. Rátonyi Róbert: Operett II. Zeneműkiadó Vállalat. Budapest, 1984. 193.
3. Eredeti neve Rákos Tibor, 1945-ben változtatta meg Rákossyra.
4. Színház, 1946. január 1. 7.
5. Demokrácia, 1945. december 20. 8.
2020.12.20