Szeleczky Zita argentínai emlékalbuma

Bókay János Ragaszkodom a szerelemhez című színdarabjának szereplői: Tóth Ferenc, Papp Géza, Komáromy Andor, Dombay Jenő, Tarafás Iván, Á. Katona Mária, Szeleczky Zita és Németh Thyra. Buenos Aires, 1952. november 10. Horváth János felvétele Lelőhely: PIM-OSZMI Fotótár – 260. Album. Fekete műbőr lefűzős dosszié 53 számozatlan lappa

Az Országos Színháztörténeti Múzeum Intézet fotótára a közelmúltban egy különleges albummal gyarapodott, amely a magyar színháztörténet egy kevéssé ismert fejezetének állít emléket. Az értékes összeállítás az Argentínai Magyar Nemzeti Színház bemutatóit dokumentálja. A társulatot Szeleczky Zita alapította, az ő hagyatékából került gyűjteményünkbe a dokumentum.

Szeleczky Zita 1948. június 5-én érkezett meg Argentínába, és még ez év augusztus 4-én fellépett a Buenos Aires-i német színház, a Neue Deutsche Bühne társulatával. Egy hét alatt beugrott Angelica Hauff helyett Heinz Fischer Karwin Das kleine Fräulein Ypsilon című színdarabjának címszerepébe. Ettől kezdve rendezett, és játszott a német együttesben, s rövid ideig ő látta el az igazgatói teendőket is.

 

Az Argentínába menekült magyar színészek közül elsőként Szeleczky Zita állt színpadra. A magyar költészet gyöngyszemei – Balassától napjainkig címmel 1948. október 10-én harminchat költeményt adott elő a Biblioteca del Consejo de Mujeres színpadán. A következő irodalmi esten pedig a többi emigráns magyar színész – Páger Antal, Komár Júlia, Hajmássy Miklós, Cselle Lajos – is csatlakozott hozzá.

 

A művészek 1948 novemberében megalapították a Magyar Színjátszó Társaságot, játszóhelyül pedig a Buenos Aires-i Teatro Ateneót bérelték ki. Szeleczky Zita nem sokáig vett részt a társulat munkájában; csak Bókay János Feleség és Vaszary János Féltékenység című darabjában játszotta el a női főszerepet. Határozott elképzelése volt arról, hogy a társulatnak elsősorban klasszikus színdarabokat kell műsorra tűznie, míg a budapesti magánszínházakból érkezett kollégái a könnyű műfajt szorgalmazták. Szeleczky így vallott erről az időszakról: „Minden szépen, rendben ment volna, de valahogy munkánk elején is már megérződött a Nemzeti Színház és a magánszínházak közti különbség. Én, mint egy lelkes bolond, mint a Nemzeti Színház volt tagja állandóan komoly, nagy darabokat akartam a közönségnek, ők könnyebb műfajú, szórakoztató darabokat, leginkább olyanokat, amelyeket azelőtt is játszottak a magánszínházakban. Én folyton azon kardoskodtam, hogy nekünk igazi magyar kultúrát kell adni.” [1.]

 

 

A színésznő miután kivált a társulatból a következő két évben önálló estjeivel szerepelt. Brazíliai vendégszereplése során találkozott a São Paolóban élő Szilassy Lászlóval, aki több filmben volt kedves partnere. Felkérte Szilassyt, hogy elevenítsék fel a Nemzeti Színház régi nagy sikerét, Dario Niccodemi Hajnalban, délben, este című színművét. A kétszereplős szerelmi játék bemutatóját 1950. június 4-én tartották meg Buenos Ariesben a Biblioteca del Consejo de Mujeres színpadán. Ez az első előadás, amelynek dokumentumai, kartonra ragasztott fényképeken és újságkivágatokon megtalálhatók az albumban.

 

A következő bemutatóra, Szeleczky filmes elfoglaltsága miatt (szerepet kapott a Vivir un Instante című argentin filmben), csak másfél év múlva kerülhetett sor. Ekkora egész társulat szerveződött a színésznő köré. Bókay János Ragaszkodom a szerelemhez című vígjátékában Szeleczky mellett Komáromy Andort és Németh Thyrát láthatta a közönség. A premier érdekessége, hogy az előadás egyik nézője, Szabó Miklós felszólalt, és arra biztatta az új társulatot, hogy „álljanak össze a színészek”, célozva ezzel Szeleczky szakítására a Magyar Színjátszó Társasággal. Javaslatát a sajtóban nyílt levélben is megírta.

 

A társulat, követve a Szeleczky által kijelölt klasszikus irányvonalat, néhány hónappal később, 1952. január 19-én Madách Imre Az ember tragédiája című színművét irodalmi est formájában dolgozta fel. A dél-amerikai magyar sajtó az irodalmi estet már a társulat hivatalos nevén, az Argentínai Magyar Nemzeti Színház programjaként harangozta be. Szeleczky Színpadtechnika vagy irodalom című írásában fejtette ki gondolatait az akkoriban még szokatlan színpadi formáról. Írása a magyar lapok hasábjain és a színház műsorfüzetében is megjelent. Az ember tragédiája volt az egyetlen előadás, amelynek premierjét nem a Biblioteca del Consejo de Mujeres színháztermében tartották, hanem az Instituto de Cultura Religiosa Superior épületében. Ebben a produkcióban csatlakozott a kollégákhoz Lucifer megformálójaként Permetey Kornél, aki a társulat oszlopos tagja lett.

 

 

Az Argentínai Magyar Nemzeti Színház színlapja

 

Az Argentínai Magyar Nemzeti Színház, bő egy éves működése alatt színre vitte még Asztalos Miklós Alterego című regényéből készült Egy éjszaka Erdélyben című kosztümös darabot. Eljátszották Szeleczky Zita akadémia vizsgaelőadását – Rudolf Besier Ahol tilos a szerelem című művét. Bemutatták Bónyi Adorján Egy kis senki című vígjátékát, amelyben az új bonviván, Pálóczy László mutatkozott be. Nagy zenés tarka estjük önálló eleme volt a magyar népzene kincseiből összeállított Gyöngykaláris című produkció. Az évadot Harsányi Zsolt XIV. René című zenés vígjátékával és a Rosmersholm című Ibsen-darabbal zárták.

 

Az együttes legnagyobb és legköltségesebb vállalkozásaként előadta Katona József Bánk bán című tragédiáját. Az előkészületekre Szeleczky Zita, az elődadás rendezője, így emlékezett: „Volt egy lelkes, színházszerető jó olasz kosztümkölcsönző, valamit tudtunk tőle bérbe venni, a többit pedig varrtuk, festettük magunk! Hősi erőfeszítés volt, az biztos, de az igaz ügyért való lelkesedés fűtött bennünket. A kis lakásban való állandó próbák, s az ezzel járó munkák az ő vállukra hárultak. Minden szereplővel külön vettem át a szerepet, mindegyiknek lejátszva hanggal, gesztussal, mozgással a figurát. A legnagyobb boldogságom az volt, ahogy amikor három és fél hónapos mindennapos próbák után elértünk az előadáshoz, és a közönség azt mondta, hogy igazi nemzeti színházi nívó volt. Óriási erkölcsi siker volt, s teljes anyagi bukás!” [2.]

 

Dr. Dobolyi Presidio, a Délamerikai Magyarság kritikusa, aki rendszeresen méltatta az Argentínai Magyar Nemzeti Színház előadásait, a magyar kolónia színházi életének legmaradandóbb élményeként üdvözölte a bemutatót. Kritikájában kiemelte, hogy az örök magyar sortragédiában „Komáromy Bánk bánja maga volt a sikoltó magyar fájdalom”. A kritikus megállapítása szerint a Száraz István alakította Tiborc panaszában „sorsára ismert az emigráció közönsége”. [3.]

 

A Bánk bán az album leggazdagabban illusztrált anyaga, mivel a fotókon és újságkivágatokon kívül, az Esudio Castelli és Ivagnim Cuspo által készített néhány díszlet- és jelmezterv is fennmaradt.

 

 

Az Argentínai Magyar Nemzeti Színház 1951 és 1952 között, bő egy esztendeig tartó működése alatt, kilenc bemutatót tartott. Noha munkájukat a magyar kolónia lapjai, a Délamerikai Magyarság, Magyar Út és a Magyar Szó hirdetéseivel és beszámolóival folyamatosan támogatta, a darabokat csupán néhány alkalommal tűzhették műsorukra. Az egzisztenciájukat vesztett koldusszegény emigráns magyarok nem tudtak hosszú távon két társulatot életben tartani, hiszen ebben az időben Szeleczky Argentínai Magyar Nemzeti Színháza mellett a Magyar Színjátszó Társaság (később: Dél-amerikai Magyar Színjátszó Társaság) is versengett a nézők kegyeiért.

 

Az albumban összegyűjtött fényképeket Horváth János, az Egerből származó fotográfus készítette, aki valamennyi jelentős Buenos Aires-i magyar eseményt megörökített.

 

Szeleczky Zita argentínai emlékalbuma ITT tekinthető meg.

 

Az Argentínai Magyar Nemzeti Színház előadásaiban játszó személyek névsora:

 

Á. Katona Mária	Karancsi Béla	Puky Mária
Balogh Erzsébet	Kaszay Zoltán	Schirl Pál
Barkács Géza	Kaszner Tünde	Sípos Emma
Barkács László	Kerekes László	Siráky Irén
Barkáts Marika	Király Lajos	Siráky Lenke
Becske Gábor	Király László	Straube, Egon
Böthe István	Királyfi Mihály	Szabó E.
Bukovszky Irén	Kiss Ilona	Száraz István
Buzay Jolánka	Komáromy Andor	Szeleczky Olga
Dombay Jenő	Kraft Péter	Szeleczky Zita
Dombay Miklós	Lázár Ilona	Szentjóby Lászlóné
Egedy Suzy	dr. Leövey Ferenc	Szentpétery Attila
Erőss Péter	Leövey Leó	Szentpétery Judit
Gál Zoltán	Lőrincz István	Szentpétery Lászlóné
Horváth Anna	Orbán Sándor	Tarafás Iván
Horváth Éva	Mádé Erika	Tóth Ferenc
Horváth Öcsi	Németh Thyra	Trefán Magda
Ihring Lili	Pálóczy László	Turay Mihály
Jákly György	Papp Géza	Várnagy Károly
Járay Jenő	Papp István	Végszendrődy Sarolta
Jeney Margit	Papp Kálmán	Voit Ilona
Kafcsák Jánosné	dr. Pintér Ferenc	Zsolczai Irén
Kalotay László	Permetey Kornél

 

 

 

Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este

Fordította: Oscarre di Franco. Rendezte: Szeleczky Zita

Buenos Aires, Biblioteca del Consejo de Mujeres, 1950. június 4.

 

Bókay János: Ragaszkodom a szerelemhez. Rendezte: Szeleczky Zita

Buenos Aires, Biblioteca del Consejo de Mujeres, 1951. november 10.

 

Madách Imre: Az ember tragédiája. Rendezte: Szeleczky Zita

Buenos Aires, Argentínai Magyar Nemzeti Színház, 1952. január 19.

 

Asztalos Miklós: Egy éjszaka Erdélyben. Rendezte: Szeleczky Zita

Buenos Aires, Argentínai Magyar Nemzeti Színház, 1952. február 16.

 

Katona József: Bánk bán. Rendezte: Szeleczky Zita

Buenos Aires, Argentínai Magyar Nemzeti Színház, 1952. április 19.

 

Bónyi Adorján: Egy kis senki. Rendezte: Szeleczky Zita

Buenos Aires, Argentínai Magyar Nemzeti Színház, 1952. május 24.

 

Rudolf Besier: Ahol tilos a szerelem. Fordította: Istvánfy Antal. Rendezte: Szeleczky Zita

Buenos Aires, Argentínai Magyar Nemzeti Színház, 1952. június 28.

 

Tavasz a télben – Nagy zenés tarka est / Tüdős Klára: Gyöngykaláris. Rendezte: Szeleczky Zita, Király Lajos, Permetey Kornél

Buenos Aires, Argentínai Magyar Nemzeti Színház, 1952. augusztus 24.

 

Harsányi Zsolt: XIV. René

Zene: Fuchs Emil. Rendezte: Szeleczky Zita

Buenos Aires, Argentínai Magyar Nemzeti Színház, 1952. október 4.

 

Henrik Ibsen: Rosmersholm. Fordította: Ambrus Zoltán. Rendezte: Szeleczky Zita

Buenos Aires, Argentínai Magyar Nemzeti Színház, 1952. november 22.

 

 

Írta: Péter Zsolt

 

....................................