Szabó Sándorra, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar színművészére emlékezünk. A Nemzeti Színházban kezdte pályáját 1937-ben, ám a második világháború után vidékre száműzték, majd büntetésből csak az Úttörő Színházban és a Magyar Néphadsereg Színházában szerepelhetett. Az 1956-os forradalom után az Amerikai Egyesült Államokban folytatta színészi karrierjét. Húsz év után hazatért – Pécsett a Vígszínházban és a Madách Színházban láthatta a közönség. Születésének 110. évfordulóján fia, az Amerikai Egyesült Államokban élő Szabó Barna néhány ritka dokumentumot, az édesapjáról mintázott herendi porcelán Cyrano-szobrot és a művész Kossuth-díját ajándékozza az Országos Színháztörténeti Múzeumnak.
Közreműködik: Gajdó Tamás színháztörténész és Hegedűs D. Géza színművész
A relikviákat Szabó Barna Magyarországon élő unokahúga adja át.