SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI- ÉS MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

Kiadja az  Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (1013. Budapest, Krisztina krt. 57. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. , 06 1 375 1184)
Felelős kiadó: dr. Ács Piroska, igazgató
 

Színháztudományi Szemle 43/2015

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet periodikája, a Színháztudományi Szemle 43. száma továbbra is az intézmény tudományos fóruma, publikációs lehetőséget biztosítva kollégáinknak. Ugyanakkor arra is kísérletet teszünk, hogy az OSZMI anyagait kutató PhD hallgatók igényes munkáit, kutatásuk részeredményeit is közöljük.

 

Színháztudományi Szemle 42/2013

GOBBI HILDA 100

Gobbi Hilda születésének századik évfordulója alkalmából "Színész nem élhet lelkesedés nélkül. Hogy lelkesedik, az az ő erénye..."- Gobbi 100 címmel nyílt kiállításunk a Bajor Gizi Színészmúzeumban 2013. szeptember 21-én. A tárlattal nemcsak a színművész, hanem múzeumunk megalapítója előtt is tisztelegtünk. Az életmű-kiállítás megrendezése kettős feladat elé állította a kurátorokat: a kiváló művész színészi munkássága mellett a tárlatnak meg kellett mutatnia azt a - magyar színháztörténetben egyedülálló - közéleti tevékenységet is, melyet Gobbi Hilda a színházért és pályatársaiért kifejtett, s melynek eredményei napjainkban is jelen vannak.  

Színháztudományi Szemle 41/2012

„MULANDÓ LÉTÜNK EGY IDEIG ÉLŐ EMLÉK MARAD" 

Színháztörténeti és módszertani tanulmányok

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum 2012-ben ünnpeli fennállásának 60. évfordulóját. A Színháztudományi Szemle jelen, 41. kötetének tanulmányai arra vállalkoztak, hogy olyan egyedi (színház- és /vagy intézmény-) történeteket mutassanak be, amelyekre e gazdag anyag adott lehetőséget. Szerzőink valamennyien az Intézmény munkatársai, az adott gyűjteményi egységek kurátorai. Az évfordulóhoz kiállítás is kapcsolódik, így kiadványunk a kiállítás ismertetőjét és műtárgyjegyzékét is tartalmazza. Szerzőink valamennyien az Intézmény munkatársai, az adott gyűjteményi egység kurátorai.

 

Színháztudományi Szemle 40/2011

FESTETT EGEK

A jezsuita iskoladráma és a színpadi világ

A kötet tanulmányait egy különleges műtárgy-együttes, a Soproni Jezsuita Díszletkönyv vizsgálata köti össze. E barokk alkotás a maga nemében egyedülálló, más hasonló nem maradt ránk. A kötetet kézbe véve betekintést nyerhet a eszmék, a drámaszöveg és a színházi világ kapcsolatába. 
 

Színháztudományi Szemle 39/2009

SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK

Hét évtized színháztörténeti írásaiból

Dr. Székely György (*1918) a hazai színháztudomány meghatározó személyisége. A színjátéktípus fogalmának bevezetésével az 1960-as években bebizonyította, hogy a színjáték nem azonos a drámával, s azt, hogy nemcsak a leírt szöveg lehet a színházi előadás alapja. Székely Győrgy angol-német-esztétika szakon végzett a budapesti tudományegyetemen. Pályáját 1941-ben a Nemzeti Színházban dramaturgként és rendezőként kezdte. 1943-1948 között megszakításokkal a Pécsi Nemzeti Színházat igazgatta. Ezt követően a szolnoki és a békéscsabai társulatnak; 1952-19 között a Fővárosi Operettszínháznak volt a főrendezője. 1957-től a Színáztudományi Intézet illetve a Magyar Színházi Intézet munkatársa, 1960- 1980-ig az intézmény igazgatóhelyettese volt.

Bővebben

Színháztudományi Szemle 38/2009

DIGITÁLIS SZÍNHÁZTÖRTÉNET

Színháztörténeti és módszertani tanulmányok

A magunkfajta bölcsész általában szkeptikus akkor, amikor a „korszerű technológia" hatásáról van szó a tudomány fejlődésére, mert végül is egész felnövekedése, szellemi legitimációja eredt egykor annak a felsőbbrendűségnek a paradox öntudatából, hogy ez a kettő aligha „kompatibilis". És ha időközben mind otthonosabb is a technológia labirintusában, nemigen hajlamos annak emancipálására, amit eddig mégiscsak eszközének, legfeljebb famulusának tekinthetett, a mind nélkülözhetetlenebb technikának. Akár: technológiának. Vagy éppen: informatikának - pedig még ez sem a legalkalmasabb szinonima arra, aminek persze a jelentését is csak most tanuljuk. Most, amikor történetet írunk …

Bővebben

Színháztudományi Szemle 37/2007

SZÍNHÁZ ÉS POLITIKA

Színháztörténeti tanulmányok, 1949-1989
 
A második világháborút követően a magyar színjátszás súlyos válságba jutott. Máig sem történt meg e korszak tudományos, minden szubjektivitást mellőző elemzése. Hogyan sikerült megvalósítani a műsorpolitikai váltást, a hatalmas kultúrszomjat vajon kielégítették-e a színházak, s úrrá lettek-e a pénzügyi nehézségeken. A Színház és politika című kötetben válaszokat kapunk a legfontosabb kérdésekre, s az írások további kutatásra is ösztönöznek. A levéltárakban nyugvó aktákra alapozott tanulmányok egymásnak felelgetnek, rávilágítanak homályos pontokra, egyúttal leszámolnak az elbeszélt színháztörténet legendáival. 

 

Színháztudományi Szemle 36/2006

A TEATRALITÁS DÍCSÉRETE

Orosz színházelméletek a XX. század elején

A kor, az orosz századelő első két évtizede a színházi utópiák, nagy hatású színházelméletek és az újraértelmezett színháztörténetek korszaka. Művészeti és társadalmi utópiák kora ez: olyan művészetfilozófiai utópiáké, amelyek nemcsak a jelen válságát és a múlt tanulságait vizsgálják, hanem igét hirdetnek: meghirdetik a jövő színházát. 
 
 
 

Színháztudományi Szemle 35/2004

A MODERN SZÍNHÁZ SZÜLETÉSE

20. századdal megszülető modern színház vizsgálata azért is időszerű, mert egyrészt a századelőn kialakuló színjátszás és az ehhez kapcsolódó modern dráma mindmáig döntő befolyást gyakorol a színházművészetre és a drámaírásra, másrészt a látszólag lezárt korszak és korpusz a posztstrukturalista társadalomtudományi fejlődéssel és a tudományközi megközelítésmód érvényesítésével számos ez idáig feltáratlan összefüggésre irányít(hat)ja rá a kutatás figyelmét. Az itt következő tanulmányok által megrajzolt folyamatok, több ponton kapcsolódnak egymáshoz, és így együtt olyan összképet rajzolnak a modern színház létrejöttének irányairól és körülményeiről, amely a szerkesztő reményei szerint további kutatások elindítója és ösztönzője lehet. 

Színháztudományi Szemle 34/2002

SZÍNHÁZ ÉS EMLÉKEZET

Amikor a jubileumi Színháztudományi Szemle tematikus számának kereteit kijelöltük, úgy határoztunk, hogy a kötet a jelenleg itt dolgozó színháztörténészek, muzeológusok tanulmányait adja közre, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy jelezze, az intézményben az ezredfordulón megkezdett szakmai változások egyik célja az OSZMI szakmai rangjának növelése, kutatóhelyként való megítélésének javítása, amely szándék részbeni megvalósulásának reményével ajánlja a tisztelt olvasó figyelmébe az itt következő tanulmányokat az intézmény fennállásának ötvenedik évében szolgáló igazgató, P. Müller Péter.
 

Színháztudományi Szemle 33/2000

VÖRÖSMARTY ÉS A ROMANTIKA

 

 
Share